3D, avagy Derrida, Divat, Design

Orbán Jolán   KENZO – Én is itt szoktam vásárolni, jegyezte meg Jacques Derrida 2000 szeptemberében, miközben a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöki lakosztályában a bőröndjéből kiemelte a márka kézjegyével ellátott piros dobozt, és beletette a párizsi Lafayette áruház csomagolópapírjába rejtett ajándékot. Marguerite a lelkemre kötötte, hogy ebben a dobozban adjam át az ajándékot, mert így […]

Hologram show és kripta

Alexander McQueen Widows of Culloden divatperformanszának fantomja Egri Petra     A 2006-os Widows of Culloden (Culloden özvegyei) című divatperformansz kapcsán maga Alexander McQueen ad megkerülhetetlen értelmezési keretet. A kollekcióról tett kijelentése egyben jelzi a melankólia megalapozó szerepét az életműben: „A kollekcióval a munkám költőibb oldalát akartam megmutatni. Az egész a szomorúság érzéséről szólt, de egyfajta […]

Wabi-sabi

A tökéletlenség esztétikája a japán dizájn kultúrában Dobos Anna Borbála   A wabi-sabi a japán tárgy- és formakultúrában (csészékben, edényekben, vázákban, stb.) is megjelenő esztétikai látásmód, mely a tökéletlenséget és befejezetlenséget keresi és értékeli. A teljesség és tökéletesség hiányába tárgyának egyedi történetét fedezi fel, melyből nincs másolat, csak az eredeti, az igazi. A valóság és […]

Egyszerűség: a kortárs design kulcsfogalma

John Maeda The Laws of Simplicity című könyvéről1 Nagy Emese Boglárka   A The Laws of Simplicity (Az egyszerűség alapelvei) című könyv szerzője, John Maeda amerikai mérnök, designer, képzőművész és egyetemi tanár. Tanulmányait a mérnöki tudományoktól a designig több területen is folytatta, majd professzorként a Massachusetts Institute of Technologyn oktatott, ahol a médialabort is vezette. […]

Gesztusok levegőből és kőből*

Test, beszéd, lélegzet, kép**   Georges Didi-Huberman   „Azt mondhatjuk, hogy amit kép­nek nevezünk, egy pillanat, a nyelv hirtelen megsüketülésének hatása­ként áll elő. Ezt tudni annyi, mint a művészet­kritikában és a pszichoanalízis­ben is tudatosítani, hogy a kép a nyelv megtorpanása, a szavak szakadé­kának pilla­nata.” Pierre Fédida, A kép meghatározatlan lélegzete (1993) 188. o.   A legigazabb beszéd […]

„A kép meghatározatlan lélegzete”

Művészet és utópia, Didi-Huberman és Fédida   Popovics Zoltán   „A kép meghatározatlan lélegzete” [le souffle indistinct de l’image] Pierre Fédida francia pszichiáter kifejezése,1 amit Georges Didi-Huberman átvesz tőle, és művészetelméletének sarkalatos fogamává tesz. A fédidai meghatározatlan lélegzetre Didi-Huberman legtöbbet a Gesztusok levegőből és kőből című szövegében hivatkozik,2 bár többször, több más helyen is visszatér rá. Ha […]

A filozófia jövőorientáltságától az utópia lehetőségéig és végéig

Weiss János   Paul Tillich írja egy 1963-as tanulmányában: „A keresztény remény […] a nyugati kultúrának jövőbeli dimenziót adott. Ez különbözteti meg a zsidó-keresztény eredetű kultúrát minden mástól, amelyben a múlt vagy az örök jelen a döntő.”1 Egy ilyen háttér előtt hallatlan súlya lehet annak a vádnak, hogy a filozófia ehhez nem tudott felnőni. Történt ugyanis, […]