Verssé görbített mondatok

TORZÓ Mint egy verssé görbített mondat áll az ember az életében mint akit épp csak kigondoltak és otthagyták félkészen mint egy angyal alakú torzó csupa másság és semmi más ráférne még néhány utolsó simítás – vagy simogatás   A SZELÍDEK Az erdőn úgy sétálnak át: lassabban vándorolnak mint a fák az éghez egyre közelebb fény ereszt […]

Lebegtetés

Kútvölgyi-Szabó Áron grafikáinak, installációinak, szobrainak, virtuálisan három dimenzióssá tágított, számítógéppel animált szerkezeteinek tere első ránézésre ártatlannak mutatkozik. Szemmel vagy fizikailag körbejárható, be- és átlátható, letisztult, lemérhető, kiszámolható és kiszámítható – a művész érezhetően uralja a teret a megmunkált anyagon keresztül. Munkáival azt az érzést kelti a befogadóban, hogy számításaira és anyagformálására biztonságos világ épül. Megérthető, […]

Kelet-Nyugat átjáró – FUGA Budapesti Építészeti Központ, 2016. június 5.

„Akik vigadoztok véghetetlen boldogságban, Vagytok megújult állapotban.”  (148. zsoltár) Gyakran hallható vélekedés, hogy a kortárs zene mára eltávolodott a közönségtől, és csak saját, immanens zenei problémáit tematizálja. Amellett, hogy ez egyszerűen nem így van, aki jár a FUGA koncertjeire – amely a mai magyar zenei élet egyik legfontosabb intézménye –, rendszeresen tapasztalhatja az ellenkezőjét. A […]

„…megadatik neki, amit választ magának…”* – Keserü Ilona életműtárlata, M21 Pécsi Galéria, Zsolnay Negyed, 2016. március–május

A semmiből a semmibe bő áramlással zubogó celebek között keserédes felismerés: kellően meg nem becsülhető értéke van a valóban figyelemre méltó személyiségeknek. Akik önmagukon túl akár az általuk megélt idő nagy tömörségű megjelenítésére is alkalmasak. Néhányan, akik a kiállító Keserü Ilonával egykorúak, a maguk alkotói-gondolkodói területén igen árnyaltan érzékeltetik a huszadik század hazai és világkultúrájának […]

Biacsics Renáta Hervadás című kiállításához – 2016. március 22. RePublic Galéria, Pécs

Renyka egy nagy házban lakik. Nem messze innen. Nem tudom az utcanevet, se a házszámot, az ilyesmiket sosem tudom megjegyezni. Olyan lepukkant, szürke, egy emeletes, belső gangos épület. Semmi érdekes. Poros, átláthatatlan ablakok, foszlott sárga függönyök. Lehet, hogy ő lakik itt egyedül. Az emeleten, pont a csigalépcső mellett van az ajtaja. Lassan mászunk felfelé. Utálom […]

Tesa meg én és a többiek

Somody Péter legutóbbi munkáit felvonultató kiállítás címe: Tesa és én.1 Sokat sejtető cím. Tudjuk, a művészéletrajzokban kiemelkedő helyet foglalnak el azok a személyek, sok esetben múzsák, akiknek barátsága, támogató jelenléte egy-egy alkotókorszakra vagy akár az egész életműre rányomja bélyegét. Csakhogy a legnagyobbakat említsük: Wally az olykor botrányos Schiele-képek modellje; Olga, Marie-Thères, Dóra vagy Francoise, Picasso […]

A festészet és a zene mai viszonyai

A kortárs zene és festészet közötti analógiák nyilvánvalóak. Mindkét szférát érinti, hogy immáron széthullott a polgári társadalom második természetté szilárdult konvencionális formanyelve. Ennek antitézise az esztétikai tudatnak az a nagyrészt öntudatlan erőfeszítése, hogy áttörje az ideológia összefüggő káprázatát, és megragadja a valóságot. A képzőművészetben az imitációról való lemondásnak a zenében a tonális rendsémákról való lemondás […]

A kép elnémulása

A jelenkori képalkotást tekintve egyvalami bizonyos: a természet és a művészet viszonya benne problematikussá vált. A képekkel kapcsolatos naiv elvárásokkal szemben a művészet csalódást okoz. Ma már nem lehet megmondani, hogy mit ábrázol egy kép; jól ismerjük a művész zavarodottságát, aki képét magyarázza, végül absztrakt jelekhez és számokhoz kell folyamodnia. A művészet és a természet régi […]

Négy szempont az esztétikai határsértések képzőművészeti problémájához

A témát különféleképpen tárgyalhatjuk. Elképzelhető, hogy a megszokott vagy már eleve adott tartalmakon keresztül közelítünk hozzá, például úgy, hogy pozitív módon a pokoljelenetek és ehhez hasonlók által nyilvánvalóan föltételezett  rútságot vizsgáljuk, amely egyébként sem önmagát, sem az esztétikait, sem a szépet mint ellentétét nem kérdőjelezi meg. E pozitív módon felfogott rútsággal a következőkben nem kívánok […]

A művészeti és az esztétikai szféra különválása a 19. században

Ez a tanulmány egy hosszabb munka részlete, amelyben a művészeti és az esztétikai szféra viszonyának modern kori történetét írom meg. Nem titkolt ambícióm, hogy ebből a történeti fejtegetésből egy szisztematikus esztétikai program bontakozzon ki, amely egyrészt új megvilágításba helyezi az esztétika tudományát (tárgyát, rendeltetését, a tudományok rendszerében elfoglalt helyét), másrészt választ ad néhány kérdésre, amely […]

Nem visszaemlékezés. Művészet és emlékezés a fenomenológia felől

Husserl és a fenomenológusok döntő többsége egyetérteni látszik abban, hogy szoros kapcsolat feltételezhető a művészet és az emlékezet (Erinnerung) között, csakhogy Husserl ahhoz is ragaszkodik, hogy nem egyféle emlékezet van. Husserl már a korai szövegeiben is – például a belső időtudatról szóló előadásokban – azt állítja, hogy az emlékezet nem homogén, hogy több emlékezet is […]