Logikai vizsgálódások I. Kifejezés és jelentés

Edmund Husserl    Első fejezet. Alapvető megkülönböztetések1    1. § A jel terminus kétértelműsége A kifejezés és a jel terminusokat gyakran azonos jelentésűként kezelik. Nem árt azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a hétköznapi beszédben egyáltalán nem fedik egymást minden esetben. Minden jel valaminek a jele, ám nem minden jelnek van „jelentése”, „értelme”, ami a jellel „kifejeződik”. […]

Az igazság problémája. Négy szöveg a művészet szellemének vizsgálatához

Hans Sedlmayr   A rút kép „És itt [a képmásban] a szépségnek kétféle oka található, ámbár abban, aminek a képmása, csupán egyet találunk. Ez világos, mert a képmást akkor mondjuk szépnek, amikor [1] jól van elkészítve; de szépnek mondjuk akkor is, amikor [2] jól ábrázolja azt, akire vonatkozik.2 Az pedig, hogy ez a szépségnek másféle oka, […]

Túl a művészetakaráson – Megjegyzések a historizmushoz

Beat Wyss   Georg Germann-nak Egyre kisebbek lesznek a lépések a jelenkortól az archeológiáig. Winckelmannak annakidején még kétezer évre kellett visszatekintenie, hogy kutatásra érdemes kulturális leleteket találhasson, ma elég visszanyúlnunk nagyapáink korára. Egyre magasabbra kerülnek az ásatási mezők szintjelzői, már-már megközelítik a jelenkort: a szecesszió és az art déco után most már a hatvanas évek […]

Maximalista objektumok a drone zenében, a dub technóban és a zajban

Joanna Demers   A mikrohangot2 nevezhetjük minimalistának anyagának korlátozott kiterjedése vagy hangereje miatt, ilyenek pl. Richard Chartier művei; de akár a zenei események kis száma miatt is. Egyes mikrodarabok viszont kifejezetten mozgalmasak, apró, halk gépek képét idézik, melyek mechanikus precizitással neszeznek a háttérben. Persze még a legeseménydúsabb művekben sem történik sok anyagi transzformáció. A mikrohangok minimalitása […]

A művész mint etnográfus

Hal Foster   A művészi autoritás és a kultúrpolitika viszonyába történő beavatkozások közül Walter Benjamin Az alkotó mint termelője volt az egyik legjelentősebb,1 amely először előadásként hangzott el 1934 áprilisában a párizsi Fasizmuskutató Intézetben. Benjamin szövegében – Bertolt Brecht epikus színházának és a szovjet írók, többek között Szergej Tretyakov faktografikus kísérleteinek hatására – „a proletariátushoz való […]

A nem-esztétikai művészet – a tudománytól a konstrukcióig

Seregi Tamás   Az alábbi szöveg a Cirka előző számában közölt tanulmány folytatása. Abban arról volt szó, hogyan kérdőjeleződött meg a 19. század közepén az a korábbi évtizedekben dogmává vált meggyőződés, mely szerint az esztétika tudománya művészetfilozófia lenne, és ennek megfelelően az esztétika kitüntetett, sőt egyetlen tárgya a művészet vagy a műalkotások volnának. A tanulmány […]

A festészet és a zene mai viszonyai

Theodor W. Adorno   A kortárs zene és festészet közötti analógiák nyilvánvalóak. Mindkét szférát érinti, hogy immáron széthullott a polgári társadalom második természetté szilárdult konvencionális formanyelve. Ennek antitézise az esztétikai tudatnak az a nagyrészt öntudatlan erőfeszítése, hogy áttörje az ideológia összefüggő káprázatát, és megragadja a valóságot. A képzőművészetben az imitációról való lemondásnak a zenében a […]