Az abszolút térről

Seregi Tamás   A modern nyugati gondolkodás kialakulásának egyik legfontosabb mérföldköve az emberi elme felfedezése volt.* A felfedezőt René Descartes-nak hívták, aki a felfedezők jó szokása szerint azonnal nevet is adott e terra incognitának: cogito, avagy res cogitans (gondolkodó dolog). A területek azonban már csak olyanok, hogy mindig körül kell határolnunk őket ahhoz, hogy azonosíthatóvá […]

A zajok művészete

Luigi Russolo   Igen tisztelt Balilla Pratella, a futuristák nagyszerű komponistája! A római Costanzi Színház zsúfolásig telt nézőterén, mialatt futurista barátaimmal, Marinettivel, Boccionival, Carrával, Ballával, Sofficivel, Papinivel és Cavacchiolival hallgattam az Ön elsöprő erejű futurista zenéjének előadását, egy új művészeti lehetőség ötlött az eszembe, amit egyedül Ön képes megvalósítani: a zajok művészete, ami egyenes logikai […]

A környezet zenéje

Murray Schafer   A világ hangzó környezete változik. A modern ember olyan világot kezd benépesíteni, amelynek akusztikai környezete radikálisan különbözik az eddig megismerttől. Az új jelenségek intenzitásukban és minőségükben is különböznek a múltbeliektől, figyelmeztve a kutatókat az egyre erőteljesebb és mindenütt jelen lévő hangok imperialisztikus terjedésére az ember mindennapi életében. A világ különböző részein független […]

Digitális plein air: a hangművészet ökológiai nyúlványai

Kovács Balázs   Mostanában egyre nagyobb érdeklődés övezi a technikai és a természeti környezet viszonyát újragondoló, alternatívákat kereső ötleteket. Ez a folyamat nemrég az elektronikus művészetekben is megindult, nem is olyan újkeletű eszmék mentén. Tanulmányomban azt mutatom be, hogy az elektronikus művészet, különösen a hangművészet, milyen forrásból táplálkozva, milyen folyamatok mentén keresi lehetőségeit ebben a […]

Képi differencia

Gottfried Boehm   „Meg foglak tanítani különbséget tenni” (Wittgenstein Shakespeare után) A képi differencia kategóriája a képek kifejező erejének vizsgálatára született meg 1978-ban.1 Elsődleges feladta, hogy a „képről” ne csak homályos általánosságban beszéljen, hanem feltárja a képi reflexió végeláthatatlannak tűnő történeti és tárgyi sokszínűségét. A szemléletközeliség velejárója épp az a fogalmi összekapcsoló képesség, amely a […]

A politika esztétikája és a tudás poétikája

Jacques Rancière   Rezümé A politika nem a modern diktatúrák perverzitása miatt vált esztétikává.1 Mindig is az volt annak elsődleges értelmében: a politika szíve az érzékelhető felosztása [le partage du sensible], ami alapján egy adott közösség megteremti a maga rendjét, és azt is, amit ebből kizár. A romantikában ezen elképzelés alapján lehetett azonosítani a művészet […]

Semlegesség. Egy filozófiai esztétika lehetősége a fenomenológiában

Popovics Zoltán   A „semlegesség” avagy a „neutralitás” [Neutralität] Husserl egyik legfontosabb fogalma. Olyan értelemben biztosan az egyik legfontosabb, hogy újra és újra visszatér hozzá. Más és más kontextusban újra és újra előveszi, mintegy reciklálja. Ezek közül a kontextusok közül jó pár inkább a filozófiához sorolható, a filozófia klasszikus, nagy problémáit érinti (amilyen pl. az […]