A zajok művészete

Igen tisztelt Balilla Pratella, a futuristák nagyszerű komponistája! A római Costanzi Színház zsúfolásig telt nézőterén, mialatt futurista barátaimmal, Marinettivel, Boccionival, Carrával, Ballával, Sofficivel, Papinivel és Cavacchiolival hallgattam az Ön elsöprő erejű futurista zenéjének előadását, egy új művészeti lehetőség ötlött az eszembe, amit egyedül Ön képes megvalósítani: a zajok művészete, ami egyenes logikai következménye az Ön […]

A környezet zenéje

A világ hangzó környezete változik. A modern ember olyan világot kezd benépesíteni, amelynek akusztikai környezete radikálisan különbözik az eddig megismerttől. Az új jelenségek intenzitásukban és minőségükben is különböznek a múltbeliektől, figyelmeztve a kutatókat az egyre erőteljesebb és mindenütt jelen lévő hangok imperialisztikus terjedésére az ember mindennapi életében. A világ különböző részein független kutatóintézetek folytatnak kutatásokat […]

Digitális plein air: a hangművészet ökológiai nyúlványai

Mostanában egyre nagyobb érdeklődés övezi a technikai és a természeti környezet viszonyát újragondoló, alternatívákat kereső ötleteket. Ez a folyamat nemrég az elektronikus művészetekben is megindult, nem is olyan újkeletű eszmék mentén. Tanulmányomban azt mutatom be, hogy az elektronikus művészet, különösen a hangművészet, milyen forrásból táplálkozva, milyen folyamatok mentén keresi lehetőségeit ebben a tárgykörben. A zajok […]

Bambergi Hegel-előadások – Hegel és a metafizika nyelve I.

Igen tisztelt hölgyeim és uraim!1  Senkit sem kívánok külön köszönteni, túlságosan hosszúra nyúlna, és öreg fejemtől már biztosan nem is várnák el a fölösleges udvariaskodást. Teljesen az itt elindított kezdeményezés hatása alá kerültem, ezen a szép helyen, amelyet a Bambergi lovasnak köszönhetően ifjúkorom óta jól ismerek. Az I. világháború után a „gótika szelleme” töltötte be […]

Bambergi Hegel-előadások – Hegel és a metafizika nyelve II.

Igen tisztelt hölgyeim és uraim, ha megengedik, rögtön a tárgyra térek.1 Ma egy kicsit többet fogok beszélni filozófiai szakkérdésekről. Biztosan világossá vált, hogy Hegel nem egy esetleges téma a saját szituációnk meghatározásában. Remélem, sikerült érthetővé tennem, hogy milyen radikális és merész volt Hegelnek az a kísérlete, hogy a görögök nagy metafizikai gondolatát egy még tágasabb […]

Képi differencia

„Meg foglak tanítani különbséget tenni” (Wittgenstein Shakespeare után) A képi differencia kategóriája a képek kifejező erejének vizsgálatára született meg 1978-ban.1 Elsődleges feladta, hogy a „képről” ne csak homályos általánosságban beszéljen, hanem feltárja a képi reflexió végeláthatatlannak tűnő történeti és tárgyi sokszínűségét. A szemléletközeliség velejárója épp az a fogalmi összekapcsoló képesség, amely a differencia elgondolásából adódik. […]

A politika esztétikája és a tudás poétikája

Rezümé A politika nem a modern diktatúrák perverzitása miatt vált esztétikává.1 Mindig is az volt annak elsődleges értelmében: a politika szíve az érzékelhető felosztása [le partage du sensible], ami alapján egy adott közösség megteremti a maga rendjét, és azt is, amit ebből kizár. A romantikában ezen elképzelés alapján lehetett azonosítani a művészet új abszolútumát egy […]

Semlegesség. Egy filozófiai esztétika lehetősége a fenomenológiában

A „semlegesség” avagy a „neutralitás” [Neutralität] Husserl egyik legfontosabb fogalma. Olyan értelemben biztosan az egyik legfontosabb, hogy újra és újra visszatér hozzá. Más és más kontextusban újra és újra előveszi, mintegy reciklálja. Ezek közül a kontextusok közül jó pár inkább a filozófiához sorolható, a filozófia klasszikus, nagy problémáit érinti (amilyen pl. az idő vagy a […]

Logikai vizsgálódások I. Kifejezés és jelentés

 Első fejezet. Alapvető megkülönböztetések1    1. § A jel terminus kétértelműsége A kifejezés és a jel terminusokat gyakran azonos jelentésűként kezelik. Nem árt azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a hétköznapi beszédben egyáltalán nem fedik egymást minden esetben. Minden jel valaminek a jele, ám nem minden jelnek van „jelentése”, „értelme”, ami a jellel „kifejeződik”. Sok esetben még […]

Az igazság problémája. Négy szöveg a művészet szellemének vizsgálatához

A rút kép „És itt [a képmásban] a szépségnek kétféle oka található, ámbár abban, aminek a képmása, csupán egyet találunk. Ez világos, mert a képmást akkor mondjuk szépnek, amikor [1] jól van elkészítve; de szépnek mondjuk akkor is, amikor [2] jól ábrázolja azt, akire vonatkozik.2 Az pedig, hogy ez a szépségnek másféle oka, nyilvánvaló, mert az […]

Túl a művészetakaráson – Megjegyzések a historizmushoz

Georg Germann-nak Egyre kisebbek lesznek a lépések a jelenkortól az archeológiáig. Winckelmannak annakidején még kétezer évre kellett visszatekintenie, hogy kutatásra érdemes kulturális leleteket találhasson, ma elég visszanyúlnunk nagyapáink korára. Egyre magasabbra kerülnek az ásatási mezők szintjelzői, már-már megközelítik a jelenkort: a szecesszió és az art déco után most már a hatvanas évek eldobható árucikkei árasztják […]