Bourdieu és Zola

Seregi Tamás   Egy hiányról szeretnék csupán beszélni ebben a rövid szövegben Pierre Bourdieu A művészet szabályai című műve kapcsán.1 Egy hiányról, amely – ezt szeretném megmutatni – nem puszta hiányosság, nem egy üres hely, amelyet ki lehetne tölteni anélkül, hogy érintetlenül hagynánk az elméleti konstrukció minden egyéb részét, s amellyel az végre hiánytalanul állhatna előttünk, […]

A művészet mint vegyes tapasztalat

(Bataille, Blanchot, Didi-Huberman) Popovics Zoltán   Ha létezik a művészet, csak úgy és annyiban létezik, ha azt képesek vagyunk elkülöníteni más jelenségektől. Ha minimálisan is, de van valamilyen differencia a művészet és a nem-művészet között. Ha minimálisan is, de a művészet valamiben, valahogyan más. Ha bír valamilyen alteritással. Ha a művészet tapasztalata egyben valamilyen alteritástapasztalat […]

A politika mint a referencialitás eminens formája

Egy Maigret-sztori margójára Valastyán Tamás   „Az embernek nem leírása van, hanem története.”1   A színe és a visszája Rögtön előre bocsátom, hogy a Maigret-sztori, amelynek az olvasása, olvashatósága kapcsán szeretném bemutatni, hogy a politika milyen módon képes (reményeim szerint termékenyen és invenciózusan) táplálni egy irodalmi mű, jelen esetben egy regény befogadását-értelmezését – anélkül persze, […]

Az 1990-es év

Válogatás német publikációkból   Hans Magnus Enzensberger Hermann Lübbe Jürgen Habermas Karl Heinz Bohrer   Az összeállítás elé   Az elmúlt hónapok publikációi alapján az emberben az az érzés alakulhatott ki, hogy a kilencvenes évek egyfajta aranykornak tekinthetők. (Mint ahogy korábban már annak tekintették a húszas és a hatvanas éveket is – mindegyik esetben valami […]

Ön- és környezetformálás a 20. században

Az Omega Műhely designesztétikája Tóth Krisztina Kitti   Az Omega Workshops design műhely kollaboratív tervezői vállalkozásként jött létre egy olyan történelmi időben, amikor a modernista mozgalmak minden művészeti ágban a változásért küzdöttek a fojtogató múlttal szemben. A műhely 1913. júliusában, Londonban, a Bloomsbury negyedben található Fitzroy tér 33-as szám alatt nyitotta meg kapuit, az alkotóként […]

Az adornói zenefilozófia korlátai és vakfoltjai*

Albrecht Wellmer   Adorno esztétikája – Walter Benjaminé mellett, akire Adorno számtalanszor hivatkozik – véleményem szerint a 20. század legjelentősebb esztétikája. A jelentősége pedig nem utolsósorban abban áll, hogy (a tradicionális filozófiai esztétikával ellentétben) egyetlen feloldhatatlan összefüggésben tudta integrálni a művészetfilozófiát és a művészetkritikát, a filozófiai esztétikát és a materiális elemzéseket. A materiális elemzések – […]

Adornóból kiindulni

Megjegyzések Albrecht Wellmer tanulmányához/előadásához Weiss János   2003-ban volt Adorno századik születésnapja, ami a német szellemi élet kiemelkedő és meghatározó eseményévé vált: megmozgatta az elektronikus médiát, az újságokat, a folyóiratokat, számos konferenciát rendeztek stb. 2003 őszén Frankfurtban két nagy konferenciára is sor került: az egyik helyszíne az egyetem volt – ezt nagyrészt Axel Honneth szervezte […]