A divat aktualitása és aktivitása

(előszó a válogatáshoz)

 

A nyugati vizuális kultúrtörténet szinte minden korszakában megjelennek olyan szellemi divatok, amelyeket sokan kétkedve néznek. Vajon tiszavirág-életű, múló jelenségről, vagy a kultúra szövetébe mélyen beivódó, jelentést adó és jelentést hagyó nyomokról van-e szó? Vajon vannak-e a divatok sodrásában felbukkanó jelenségek mögött olyan mélyebb értelmek, amelyből évszázadokkal vagy akár évezredekkel később vissza lehet majd keresni az adott kultúra jellegzetességeit, azokat a szellemi tartópilléreket, amelyek alapján korszakokat, stílusokat egymástól el tudunk különíteni, amelyekhez képest egyéni látásmódokat viszonyítani tudunk? S vajon a felszínesnek tűnő jelenségek megfigyelésekor kiolvashatók-e olyan sajátosságok, amelyek akár tértől és időtől is függetlenül, maguknak a megfigyelt dolgoknak az alapjaiban nem változó tényezőiről is számot tudnak adni?

A napjainkban oly gyakran és sokféle kontextusban felmerülő, már-már ernyőfogalommá váló – hol angolosan, hol magyarosan írt és kiejtett – design/dizájn szó körül is egyre többször fogalmazódnak meg ilyen és hasonló kérdések. Egyre sűrűbben hangzik el – a kalandos sorsú, cseh származású, több nyelven publikáló, kultúrakutató, esszéista Vilém Flusser által már a kilencvenes években felvetett igény – hogy a dizájnnak filozófiája is legyen.1

Az itt olvasható Flusser-tanulmányok fordításával ennek az igénynek kívántunk formát, sőt nyelvet adni, és egyben az igényt elsők között megfogalmazó szerzőnek emléket állítani. Egyrészt olyan írásokkal, amelyek a dizájnfogalom etimológiájáról szintén gondolkodó Flusser magyarul is olvasható gondolatait idézik,2 és részben korrigálják is, ahogy például a szintén itt olvasható Stéphane Vial teszi „A diskurzus rendetlensége: a design szó dekonstrukciója és rekonstrukciója” című tanulmányában.

A többi írás, melyet pályájuk különböző szakaszaiban lévő, egymásra figyelő és ható szerzők esztéták, irodalmárok, divatkutatók és vizuális kultúrakutatók írtak, bár a dizájn különböző nézőpontok szerinti megközelítéseit mutatja, mindegyikben megjelenik a Flusser által is emlegetett morális nézőpont fontosságának hangsúlyozása. Annak a felelősségnek a tudatosítása, amely a szűkebben értett dizájn fogalom mellett – amely az anyagok és a formaalkotás közvetlen relációiban nyer értelmet – kiterjed egy tágabban és metaforikusabban értett dizájnfogalomra is, amely a saját környezetünk, az élőhelyünk, a kultúránk hosszútávú alakítására irányuló tervező gondolkodást veszi alapul.

Hisz amennyiben a kultúra szövetébe be nem ívódó jelenségekről volna itt szó, akkor nem tudnánk a dizájnról mint kultúráról, mint kulturális mezőről beszélni. Olyan társadalmi térről, amelynek a vizsgálatával a jelenkori világunk mindannyiunkat meghatározó működésmódjait és mozgatórugóit is jobban érthetjük. Azt a hálózati kultúrában méginkább globálissá váló fogyasztói társadalmat, amelyben a tárgyak, a formák, a színek, az anyagok, az öltözékek és az általuk közvetített jelentések át meg átszővik a hétköznapjainkat, és amely látszólagos homogenitása ellenére mégis megenged bizonyos, a kulturális komparativiszta számára is érdekes különbözőséget, helyi jellegzetességeket, és amelyben megjelenik a kritikai gondolkodás iránti igény is. Mindezen igények folyamatosan tágítják a dizájn körüli diskurzus vizsgálati corpusát.

Jelen válogatás e corpus további bővítésére irányuló kísérlet. Nem átfogó kép bemutatására, és nem is egy konkrét téma körüljárására törekszik, inkább annak igazolására, hogy a dizájnról való gondolkodás nem csupán divatos, hanem aktuális is, mert a dizájnnak nemcsak divatja, a divatnak nemcsak dizájnja, hanem jelentése, aktualitása, sőt jelenkori aktivitása is van.

 

Házas Nikoletta

1 Flusser, Vilém, The Shape of Things, A Philosophy of Design (A dolgok formája, a design filozófiája), London, Reactions Books Ltd., 1999. Angol fordítás: Anthony Mathews.
2 Flusser, Vilém, „A design szóról”, Iskolakultúra, 1995. 20–21. o. és 119–121. o. Sebők Zoltán fordítása. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31168/30885