Theodor W. Adorno A kortárs zene és festészet közötti analógiák nyilvánvalóak. Mindkét szférát érinti, hogy immáron széthullott a polgári társadalom második természetté szilárdult konvencionális formanyelve. Ennek antitézise az esztétikai tudatnak az a nagyrészt öntudatlan erőfeszítése, hogy áttörje az ideológia összefüggő káprázatát, és megragadja a valóságot. A képzőművészetben az imitációról való lemondásnak a zenében a […]
A festészet és a zene mai viszonyai
A kép elnémulása
Hans-Georg Gadamer A jelenkori képalkotást tekintve egyvalami bizonyos: a természet és a művészet viszonya benne problematikussá vált. A képekkel kapcsolatos naiv elvárásokkal szemben a művészet csalódást okoz. Ma már nem lehet megmondani, hogy mit ábrázol egy kép; jól ismerjük a művész zavarodottságát, aki képét magyarázza, végül absztrakt jelekhez és számokhoz kell folyamodnia. A művészet és […]
Négy szempont az esztétikai határsértések képzőművészeti problémájához
Max Imdahl A témát különféleképpen tárgyalhatjuk. Elképzelhető, hogy a megszokott vagy már eleve adott tartalmakon keresztül közelítünk hozzá, például úgy, hogy pozitív módon a pokoljelenetek és ehhez hasonlók által nyilvánvalóan föltételezett rútságot vizsgáljuk, amely egyébként sem önmagát, sem az esztétikait, sem a szépet mint ellentétét nem kérdőjelezi meg. E pozitív módon felfogott rútsággal a […]
A művészeti és az esztétikai szféra különválása a 19. században
Seregi Tamás Ez a tanulmány egy hosszabb munka részlete, amelyben a művészeti és az esztétikai szféra viszonyának modern kori történetét írom meg. Nem titkolt ambícióm, hogy ebből a történeti fejtegetésből egy szisztematikus esztétikai program bontakozzon ki, amely egyrészt új megvilágításba helyezi az esztétika tudományát (tárgyát, rendeltetését, a tudományok rendszerében elfoglalt helyét), másrészt választ ad […]
Nem visszaemlékezés. Művészet és emlékezés a fenomenológia felől
Popovics Zoltán Husserl és a fenomenológusok döntő többsége egyetérteni látszik abban, hogy szoros kapcsolat feltételezhető a művészet és az emlékezet (Erinnerung) között, csakhogy Husserl ahhoz is ragaszkodik, hogy nem egyféle emlékezet van. Husserl már a korai szövegeiben is – például a belső időtudatról szóló előadásokban – azt állítja, hogy az emlékezet nem homogén, hogy […]
Ezek a nagyon komoly tréfák
Daniel Kehlmann Fogalmam sincs. És ez nem retorikai fordulat. Nincs egy olyan kezdő frázisom, amelyre aztán egy feltűnés nélkül elhelyezett „de” következhetne. Tényleg nem tudok semmit. Az írásnak nincsenek professzionális szabályai. Minden egyes szerző minden egyes projektnél a kezdőponton áll; nincsenek olyan mestervizsgák se, amelyek megvédhetnének a legostobább, kezdőkre valló hibáktól. Az ember mindig […]
Halflings: Gift
Labus Máté A megszokott, hagyományosabb értelemben vett zenei formák esetében – melyeknél elképzelhető, hogy a hallgató természetes elvárása szerinti zenei események következnek be, főleg, ha még tonális is a mű – gyakran megeshet, hogy az események nem hoznak váratlan fordulatokat a darab során. A szerző így kénytelen egyre több és több esetben szándékos bizonytalanságot […]